Antall József Baráti Társaság

"...itt nemcsak egy egyszerű rendszerváltásról van szó, még kevésbé egy kormányváltozásról, hanem egy világtörténelmi fordulópontról."

előző következő
Antall József Baráti Társaság Modell és Valóság előadássorozat Új közigazgatás felé (II./5.)
  • Antall József
    • A család története
    • id. Antall József
    • Antall József élete
    • Tételes biográfia
    • Politikai eszmerendszere
  • Emlékezet
    • Temetés
    • Emlékhelyek
  • Archívum
    • Beszédek
    • Parlamenti beszédek
    • Interjúk
    • Politikai írások
    • Tanulmányok
  • Kommentár
    • Megemlékező beszédek
    • Interjúk
    • Írások, esszék, tanulmányok
    • Könyvek
    • Videók
  • Antall József Baráti Társaság
    • Adatok, dokumentumok
    • Modell és Valóság előadássorozat
    • Vendégeink voltak
    • Biztonsági intézkedéseink
    • Tagjaink voltak
    • Hír archívum
  • Adományozói felkérés
  • Kapcsolat

2026. április 21.
Ezen a napon történt:

  • MDF Kereszténydemokrata Kör összejövetele (Győr-Ménfőcsanak)
    1991. április 21.

Honlapunk fejlesztését támogatta:

Alapítvány a Közjóért

 

 

 

 

 

Új közigazgatás felé (II./5.)

Pártérdekek mentén alakult ki az 1990-ben létrehozott önkormányzati rendszer, de annak főbb elemei a mai napig jól teljesítettek – hangoztatták a téma szakértői az Antall József Baráti Társaság csütörtök esti, „Egy új magyar közigazgatás felé – az elmúlt 20 év változásainak tükrében” című rendezvényén.

A rendszerváltáskor kijelölt úton haladjon-e tovább a közigazgatás, vagy pedig teljesen újat kell építeni? – tette föl a kérdést Verebélyi Imre, az Antall-kormány egykori államtitkára. Véleménye szerint nem érdemes teljesen újat létrehozni, mivel az 1990-ben lefektetett rendszer megfelelő. Verebélyi felidézte, hogy 1989-ben kérték föl az új önkormányzati rendszer előkészítésére. „A szabályozási koncepció elkészülte után az akkori 12 jelentősebb párttal egyeztettünk, majd szavaztunk az előttünk lévő tervezetről és a nyertest átadtuk a választások akkori győztesének, az MDF-nek” – tette hozzá.

A pártok érdekei döntöttek

Verebélyi szerint az alapkérdés az volt, hogy milyen legyen a magyar települések önkormányzati rendszere. Az MDF egy jelentős része a kistelepülések mellett állt, de az ország településszerkezetéből adódóan olyan rendszer kellett, ami differenciált a városok és falvak között – tette hozzá. „Borzasztóan nehéz lett volna 1990-ben az önállóságnak gátat szabni.” A volt államtitkár felidézte, hogy az SZDSZ miatt nem lehetett a körzetesítést létrehozni. A másik fő vitapont a városok szerepe körül alakult ki, amelyet szintén a pártok érdekei szerint rendeztek – mutatott rá a szakember. Véleménye szerint a mostani terv, miszerint a megyébe integrálják a megyei jogú városokat, mindenképpen jó lépésnek tekinthető. Verebélyi szerint megszűnt a kormányok önkormányzat-barátsága az Antall-kabinet óta.

Verebélyi úgy látja, Nyugat-Európában sok helyenkisközséges rendszer működik, s azok mind sikeresek. Szerinte Csehországban és Ausztriában is hasonló nagyságú az önkormányzatok száma, és mindenképpen azt a szisztémát kell követnünk. „Nem engedhetjük meg, hogy a falvaink lepusztuljanak!” Jó döntés volt, hogy a megyéknél megtörtént az igazgatás átszervezése – tette hozzá.

Szét kellett bontani a megyei centrumokat

A Fidesz részéről az volt a fő cél, hogy a megyei hatalmi centrumokat szétbontsa, és az SZDSZ is ebbe az irányba ment – hangsúlyozta Kovács Zoltán, Veszprém megyei kormánymegbízott. A fideszes országgyűlési képviselő felidézte, hogy a megyei városok létrehozására többek között azért volt szükség, mert a kisebb megyékben ezek a települések diktáltak volna. A községekről elmondta, hogy akkor jó döntés volt a „felszabadításuk”. „A mai helyzetben megpróbáljuk szétválasztani az önkormányzatiságot a közigazgatástól” – fogalmazott.

A fő kérdés nem az, hogy mennyi az önkormányzatok száma, hanem az, hogymilyenhatásköreik vannak – hívta föl a figyelmet Kovács. Szerinte a kormányhivatalok létrejöttével jelentős megtakarításokat értek el – tette hozzá. A helyi testületek ellenőrzéséről azt mondta, hogy a törvényeket nem a rosszul működő testületekhez kell igazítani, hanem szankcionálni kell őket.

Az önkormányzatok adósságáról a fideszes országgyűlési képviselő elmondta, hogy míg az IMF-hitel esetében három év alatt kell 1000 milliárd forintot visszafizetni, addig a helyi testületeknek 15-20 év alatt kell hasonló mennyiségű adósságot törleszteniük.

„Használni kellene az önkormányzatokat”

Gémesi György, Gödöllő polgármestere kijelentette: 1990–1994 között érdemi párbeszéd zajlott az önkormányzatok és a kormányzat között, majd 1994–1998 között ez nagyon megroggyant, azonban 1998–2002 között az önkormányzati lobbi megerősödött. „2002–2006 között néha tapasztaltunk nyitottságot, majd jött a 2006–2010-es időszak, amikor az egyeztetés kirakattá vált” – tette hozzá.

„A választásokat követően abban bíztam, hogy javulni fog a kapcsolat, de sajnos továbbra sincsen egyeztetés” – mutatott rá Gémesi. Gödöllő polgármestere elmondta, hogy föl lehetne használni azt a tapasztalatot, amit sok településvezető képvisel az országban. Véleménye szerint a kormányzatnak használnia kellene az önkormányzatokat, mivel ők működtetik a helyi államigazgatást.

Kovács András

Megjelent a Magyar Nemzet Online-on 2011. március 24-én.

Az Antall József Baráti Társaság oldalain található tartalmak letölthetőek, felhasználhatóak, harmadik fél számára továbbíthatóak a forrás és az elérés feltüntetésével.

webdesign, honlap készítés, weblap készítés,
        arculattervezés, szoftverfejlesztés, grafika, ügyviteli rendszer, hosting