Honlapunk fejlesztését támogatta:
Alapítvány a Közjóért
2026. június 16.
Ezen a napon történt:
-
Nagy Imre, Losonczi Géza, Maléter Pál, Gimes Miklós és Szilágyi József temetése.
1989. június 16. -
Collegium Budapest ünnepi ülése
1993. június 16.
Külföldön élő személyek is szavazhassanak
A Kossuth rádióban 1993. szetember 25-én került adásba egy beszélgetés Antall Józseffel, melyet P. Szabó József készített. A beszélgetés megjelent a Pesti Hírlap 1993. október 2-ai számában.
"P. Szabó József: Azt hiszem értelemszerű a kérdés, hogy hogyan látja Ön a választási törvény módosításával kapcsolatos elképzeléseket? Mit kellene csinálni, mi az, ami feltétlenül szükséges, mi az, ami esetleg elmaradhat?
Antall József: Egyik válaszként azt mondhatom, hogy nem kell a választójogi törvényt lényegesen módosítani. Az egésznek a koncepciója és szerkezete jó. Ez nagyon átgondolt és nagyon jól előkészített választójogi törvény. Tanulmányoztuk a csak egyéni, illetve a csak listás választójogi rendszert és amikor ezt annak idején kompromisszumként beterjesztettük, voltak akik csak egyéni, voltak – régi történelmi pártok –, akik csak listás választást akartak. Mi akkor ezt a két cédulával végrehajtandó választójogi rendszert részesítettük előnyben, amelyik mind a kettőnek az előnyeit és korrigáló képességét tartalmazza. Tehát ezt a választójogi törvényt és ennek koncepcióját nem szabad megváltoztatni. Az más kérdés, hogy a képviselők létszámát túl soknak minősítik. De ha marad az egykamarás parlament, mint ahogy még erről van szó, akkor ez a létszám egyáltalán nem olyan sok. Működési zavarok természetesen lehetnek képviselők időközi szereplése, a helyi lakosság vagy a helyi szervezetek és a képviselők közötti konfliktusok miatt. Ez a választójogi törvény jó, közel áll a Német Szövetségi Köztársaság választójogi törvényéhez, más nagyságrendben. Megítélésem szerint ez a legjobb, legmodernebb, a kormányzóképességet és a demokratikus képviseletet elősegítő választójogi törvény.
Felmerülhet módosítás – amely előterjesztésre is került –, például az alsó határ négyről öt százalékra történő emelésére. Ez lehetséges. A másik kérdés a kisebbségi képviselet, ami elvi kérdés, részben az ország külpolitikai, európai megítélése szempontjából. Ezen a téren is elképzelhető a változás. De globális módosítást elképzelhetetlennek, rossz megoldásnak tartanék.
P. Szabó József: És a választójog kiterjesztése a határokon túlra?
Antall József: A mi álláspontunk az, hogy a magyar állampolgársággal vagy azzal is rendelkező külföldön élő személyek szavazhassanak, mint ahogy számos ország választójogában ez szerepel. Itt is lehet ellenérveket felhozni. Ez természetesen nem azokra vonatkozik, akik az egykori Magyarország határain túl élnek magyar állampolgárság nélkül. Ezt nyilván nem tehetjük. Arról van szó, ha valaki pl. az Egyesült Államokban vagy Németországban él, ott szavazhasson akár azért, mert magyar állampolgár, akár azért, mert kettős állampolgársággal rendelkezik. Ez vitatott kérdés. Azt az álláspontot vallom, hogy ezt a választójogi törvényt, mint jó törvényt fenn kell tartani."
