Honlapunk fejlesztését támogatta:
Alapítvány a Közjóért
Tradicionális történelmi identitás (III./1.)
A rendszerváltozás korszakalkotó személyiségévé vált Antall József – hangzott el a „Tradicionális történelmi identitás – modern politikai eszmerendszer” című könyv csütörtök esti budapesti bemutatóján. Erdődy Gábor, a kiadvány írója rámutatott arra, hogy a néhai miniszterelnök nézeteit már életében is támadták.
Barátja-e Ön a miniszterelnöknek? – idézte föl egy régi televíziós vitaműsorban neki szegezett kérdést Kónya Imre, az MDF egykori frakcióvezetője. „A köztünk lévő korkülönbség miatt nem mondhattam, hogy a barátja vagyok, amiért később meg is dorgált Antall József” – emlékeztetett Kónya. Szerinte a most megjelent könyv egyik hibája, hogy egy olyan kép szerepel benne, amin Antall és Göncz Árpád együtt látható, mintha szívélyes viszonyban lennének. Mint ismert, a két fél között Göncz helytelen szerepértelmezése miatt megromlott a viszony.
Úgy látja, ez a kiadvány teljes képet ad az antalli értékrendről, amely egy modern kereszténydemokrata eszme is egyben – fogalmazott az egykori frakcióvezető. A rendszerváltozás a magyar történelem egy olyan kiemelkedő időszaka volt, amire büszke lehet a nemzet – tette hozzá. Kónya szerint 1989–1990-ben a legnagyobb megbecsüléssel néztek az országra. „Antall József halála is hozzájárult ahhoz, hogy a történelembe mint a rendszerváltozás korszakalkotó alakja vonuljon be.”
„Elkésett fejlődés”
Erdődy úgy fogalmazott, hogy már Antall életében megkezdődött nézeteinek éles bírálata.
„Éppen emiatt tartottam fontosnak szellemi örökségének a vizsgálatát” – tette hozzá. „A magyar fejlődés egy elkésett fejlődés, ami napjainkig is elkísér minket” – idézte föl a néhai miniszterelnök gondolatait Erdődy.
Az egyetemi tanár rámutatott arra, hogy Antall elképzelése szerint egészséges identitás a saját múltunk ismerete nélkül nem lehetséges. A mártíromság is megjelenik írásaiban, és így elképzelhető, hogy tudat alatt is látta saját későbbi sorsát – mondta a történész. Erdődy hangsúlyozta, hogy a volt miniszterelnök jól látta, hogy a reformkor egyedisége abban állt, hogy az átlagnál sokkal jobb politikusok határozták meg, akik 1848-ban képesek voltak félretenni egyéni érdekeiket.
A 20. századot már politikusként szemlélte
„Antall József elutasítja Deák idealizálását, míg a dualizmus kapcsán elismeri az általános modernizációt és felzárkózást.” Erdődy ismertetése szerint Antall a 20. századot már nem szaktörténészként közelítette meg, hanem inkább politikusként. A volt miniszterelnök úgy látta, a Horthy-rendszer átvett bizonyos elemeket a dualizmus korából, de alapvetően antidemokratikus volt, és kényszerpályára lökte az országot – ismertette a történész.
Erdődy rámutatott, hogy Antall szerint is világtörténelmi szerepe volt 1956-nak, mivel a kommunizmus már nem volt képes olyan hatást kifejteni világszerte, mint korábban. „A magyar mitológiában 1848 mellett a nemzeti egység példa nélküli megvalósulása volt a forradalom.” Nagy Imréről úgy nyilatkozott a volt miniszterelnök, hogy a magyar történelem vitathatatlan hőse, és nem lehet kirekeszteni 1956 örökségéből.
Kovács András
Az írás megjelent az mno.hu-n 2011. november 24-én.
A beszámoló megjelenését követően interjú is készült a szerzővel.
