Antall József Baráti Társaság

"...amikor Európa békéjéről, világpolitikai egyensúlyról van szó, nyilvánvaló, hogy nem lehet revizionista politikát folytatni."

előző következő
Antall József Baráti Társaság Modell és Valóság előadássorozat Nemzeti szabadelvű gondolat (I./4)
  • Antall József
    • A család története
    • id. Antall József
    • Antall József élete
    • Tételes biográfia
    • Politikai eszmerendszere
  • Emlékezet
    • Temetés
    • Emlékhelyek
  • Archívum
    • Beszédek
    • Parlamenti beszédek
    • Interjúk
    • Politikai írások
    • Tanulmányok
  • Kommentár
    • Megemlékező beszédek
    • Interjúk
    • Írások, esszék, tanulmányok
    • Könyvek
    • Videók
  • Antall József Baráti Társaság
    • Adatok, dokumentumok
    • Modell és Valóság előadássorozat
    • Vendégeink voltak
    • Biztonsági intézkedéseink
    • Tagjaink voltak
    • Hír archívum
  • Adományozói felkérés
  • Kapcsolat

Honlapunk fejlesztését támogatta:

Alapítvány a Közjóért

 

 

 

 

 

Nemzeti szabadelvű gondolat (I./4)

2010. február 11-én tartotta Modell és valóság előadássorozatának negyedik estjét az Antall József Baráti Társaság. A nemzeti szabadelvű gondolat jelentősége Antall József és kormányának politikai hitvallásában című konferencián Kulin Ferenc irodalomtörténész és Elek István közíró, az MDF liberális szárnyának két egykori politikusa tartott előadást, majd válaszolt a közönség kérdéseire. Moderált Lesti Árpád politológus.

Marinovich Endre köszöntője után Kulin Ferenc kezdte meg előadását a magyar liberalizmus eszmetörténeti hagyományairól, valamint arról, miként jelent meg a konzervatív liberalizmus, avagy más néven a nemzeti liberalizmus az MDF-ben. Kulin szerint a rendszerváltó MDF a hagyománykövetés szándékával fordult a nemzeti/konzervatív liberalizmus felé, olyan gondolkodókat követve, mint Kölcsey, Wesselényi, Széchenyi, Kossuth, Deák és Eötvös. A felsorolt példaképek ugyan éles vitákat folytattak egymással, de az alapkérdésben egyetértettek: Magyarország modernizálását úgy kell végrehajtani, hogy a magyar érdekek ne sérüljenek, ezt pedig – ismerve a liberalizmus egyes nemzetellenes szellemi dinamikáit – óriási eredménynek kell értékelnünk – hangsúlyozta az irodalomtörténész.

Machiavelli, Hobbes, Locke, Montesquieu – mind a liberalizmus formálói, alakítói voltak, a modern állam és a polgári társadalom elmélete, a tulajdon szentsége az ő nevükhöz kapcsolódik. A 19. század magyar politikusai tehát „egy csodálatos perspektívát” láttak, de látták a problémákat is, amiket Tocqueville híres, az amerikai demokráciáról szóló esszéjében is megjósolt. A hazai liberalizmus hívei követték a nyugatot, ugyanakkor figyelték és kritikával is illeték a folyamatokat. Ezt a mintát kínálta a nemzeti liberalizmus, és ezt a mintát kísérelte meg követni az MDF is – zárta előadását Kulin Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem docense.

Elek István előadásának témáját a teoretikus dimenziótól elrugaszkodva a magyar valóság ábrázolásában jelölte meg. Elek szerint Antall József a javaslatára párttá alakuló MDF-ben a kereszténydemokrácián, a népi hagyományokon és a nemzeti liberalizmuson alapuló programpártot képzelt el. Az ő elképzelésében a nemzeti liberalizmus arra reformkori hagyományra épült, amit előadásában Kulin Ferenc is kifejtett. Valójában az egész rendszerváltás a liberalizmus jegyében zajlott le – szögezte le Elek. Az MR1 Kossuth Rádió műsorvezetője hozzátette: aki fel akart zárkózni Európához, az értelemszerűen liberális volt, Magyarországon azonban igen sajátosan és korlátozottan értelmeztük a liberalizmust. Míg a Kis János vezette SZDSZ harcosan akarta érvényesíteni a liberalizmust, addig az MDF lassan akarta meggyökereztetni a Nyugatot, ötvözve azt a helyi értékekkel.

Az MDF-nek azonban belső ellenzéke is akadt: Csurka népnemzeti irányzata nem csak az SZDSZ-ben, de az egész liberalizmusban is bajt látott, láthatóan ez volt az eredője az MDF irányzatosodásának, pártokra szakadásának is. Bár a liberalizmus része volt mind az MDF, mind az Antall-kormány politikájának, a további sikerekhez szükséges értékszintézist nem tudták véghezvinni – összegezte Elek István.

Az Antall József Baráti Társaság oldalain található tartalmak letölthetőek, felhasználhatóak, harmadik fél számára továbbíthatóak a forrás és az elérés feltüntetésével.

webdesign, honlap készítés, weblap készítés,
        arculattervezés, szoftverfejlesztés, grafika, ügyviteli rendszer, hosting