Honlapunk fejlesztését támogatta:
Alapítvány a Közjóért
2024. december 12.
Ezen a napon történt:
-
Elhunyt Antall József
1993. december 12.
151. ülésnap
Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tulajdonképpen örülök, hogy elhangzottak ezek a felszólalások, mert így nem kellett nekem kezdeményezni, és az elõttem más témakörben szólók közepette, vagy azt megelõzõen nem is lett volna szerencsés. Amiért tulajdonképpen elõször is szót kérek, az az, hogy senki ne akarja úgy beállítani ebben az országban, mint hogyha itt valamiféle boszorkányüldözés következett volna be azért, mert ez az Országgyûlés hozott egy olyan törvényt, amelyik a gyilkossággal szemben olyan kérdésekben, olyan kérdésekben (Zaj.) hoz országgyûlési döntést, amit a köztársasági elnök úr az Alkotmánybíróság elé utalt. Én úgy gondolom, hogy akik ezt megszavazták, és akik ezzel egyetértettek, azok tudomásul fogják venni az Alkotmánybíróság döntését, mint ahogy eddig is. De ebbõl és bármilyen más lépésbõl, ami hozzátartozik a rendszerváltozás egészéhez, olyan következtetéseket levonni, olyant terjeszteni, hogy a jogállamisággal ellentétes fejlõdés útjára lépett Magyarország, vagy a parlamentáris demokráciát fenyegetné veszély, az egyszerûen az ország ártalmára van. (Taps a jobb oldalon és jobb középen.) Megkongatni a vészharangot akkor, amikor nincs vész, felelõtlenség. És ha preventíve képzelik el, hogy szükséges ilyen lépéseket megtenni, akkor is tévednek, mert az ilyen lépések semmilyen körülmények között nem válnak sem a belpolitikai, sem a külpolitikai megítélés szempontjából az ország javára. Ebben az országban jogrend van, törvényesség, és az Országgyûlés által hozott törvények a törvényességet jelentik. Amennyiben alkotmányjogi kifogás alá esne, akkor azt tudomásul fogja venni az Országgyûlésnek az a része is, amelyik megszavazta és törvénnyé tette, amit a köztársasági elnök úr nem írt még alá. Ami pedig a személyi kérdéseket illeti, szeretném megkérdezni, hogy amikor átvettük a kormányzást és döntöttünk Surányi György tervhivatali miniszterhelyettes, államtitkár kinevezése mellett, miért nem kaptunk egyetlen dicsérõ szót sem, amikor a másik oldalról mondják most, került kinevezésre. Surányi György kinevezésével nem banktisztviselõt, nem bankszakembert neveztünk ki, hanem közgazdászt. Ami a szakértelmét illeti, azért választottuk, mert jó szakembernek tartjuk, és változatlanul az a megítélésünk, hogy szakemberként Surányi György változatlanul állami szolgálatban is, kormányzati szolgálatban is továbbra is élvezheti a bizalmunkat, ha kívánja. Ami ennek a politikai és a jogi részét illeti, megtisztelõ számomra, hogy Orbán Viktor nem vonta kétségbe a jogszerûséget. Szeretnék azonban arra rámutatni, hogy Surányi György felmentésére e tisztség alól akkor került sor, amikor egy új törvénnyel új jogi helyzetbe került a Jegybank, és amikor az elõterjesztõ miniszterelnök felelõssége, hogy kit terjeszt elõ. Eddig Surányi György államtitkári besorolásban, kormánytisztviselõként töltötte be az elnöki tisztséget, most pedig a függetlenné vált Jegybank, ami elismerést szerzett, ez a törvény nemzetközileg, mint valóban egy független Jegybank, amelyik sokkal függetlenebb, mint számos más demokráciában és elismert demokráciában a bank, ennek a banknak az elnökét elõterjesztve az én felelõsségem, hogy 6 esztendõre kit terjesztek elõ és ki az, akirõl meg vagyok gyõzõdve, hogy ebben a funkcióban a törvény rendelkezéseinek megfelelõen fog eljárni. Egy független bank élén, egy olyan törvény alapján, amelyik kimondja, hogy a bank elnökének kötelessége támogatni a kormányprogram végrehajtását. Ez azt is jelenti, hogy független, azt is jelenti, hogy a mindenkori kormány programját, pénzügyi politikáját támogatnia kell. Ami pedig az indokolást illeti, a Demokratikus Charta valóban az a megítélésem szerint, amit mondtam, hogy alkotmányjogi alapigazságok összegezése, amibe - aktualizálás szerint persze - éppen azért, mert a jegybanktörvény körüli vitáról volt szó, bekerült a bank önállóságának a kérdése is. Ez tehát önmagában, hogy valaki aláírja, aláírhatja politikus, aláírhatja író, költõ, bárki. Azonban aligha lehetett valaki elõtt kétséges, hogy a Konrád György által megfogalmazott Demokratikus Chartának politikai célja van, nagyon egyszerû politikai célja, hogy amikor leszögezi és kijelenti, akkor egyidejûleg ország-világ elõtt úgy állítja be, mintha ez probléma lenne Magyarországon, és itt a szólásszabadságról lenne szó. Nagyon sajnálom, hogy az általam nagyra becsült író a szólásszabadság körébe utalja ezt a kérdést. Itt nem a szólásszabadságról van szó, a szólásszabadság akkor sértetik meg, ha valaki bármit kijelenthet és nem akkor, amikor bármit kijelenthet, bármit mondhat, és annak nincsenek jogi következményei. Itt arról van szó, hogy egy új törvény alapján, újonnan kellett valakit elõterjeszteni. Most pedig az indokoláshoz, miután tele van - nem véletlenül - a sajtó és a hivatkozási alapok azzal, hogy az egész nemzetközi bankvilág megdöbbenéssel vette tudomásul, mindenki ezzel foglalkozik valószínûleg Tokiótól New Yorkig, + (Derültség.) + Mindenki ezt a kérdést vizsgálja ma, hogy vajon Magyarországon hoztak egy új törvényt, ami alapján a miniszterelnök elõterjesztett 4 eddigi alelnököt és egy új elnököt. Ez valóban elképesztõ. Ami pedig a politikai részét illeti, hogy ez természetes dolog, hogy egy politikai nyilatkozatot aláírt, és a sajtóban meg is jelentek ilyen írások. Hát közlöm most, én is beszéltem Lámfalussy Sándor úrral - ahogy elmondtam -, és ahogy a Charta aláírása után Surányi György elnök úrral közöltem, hogy ez egy bankelnök funkciójával összeegyeztethetetlen, akkor is, ha a Kormány alá tartozó tisztviselõrõl van szó. Éppen azért, mert bankelnök nem kérdõjelezheti meg ezeket a kérdéseket, amelyek hitelkérdések, hitelképesség, a bankrendszer kérdései, még kevésbé a Jegybank parlamenti vitája közepette. Ha pedig egy független bankról van szó, akkor ugyanúgy nem lehet ezt megkérdõjelezni. Amikor ez a kérdés felmerült - ha már a sajtó hivatkozik Lámfalussy Sándorra -, Lámfalussy Sándor és mások ugyanezt mondták Surányi Györgynek, hogy ez összeférhetetlen a bankelnöki tisztséggel, hogy aláírjon egy ilyen nyilatkozatot. És amikor a banktörvény itteni vitája alkalmával ugyanúgy a nemzetközi pénzvilág, más vezetõ politikusok ugyanerrõl a kérdésrõl, nem véletlenül, tudomást szereztek olyan beállításban, hogy Magyarországon a Nemzeti Bankot rútul maga alá akarja gyûrni a Kormány + (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Pontosan!) + és ezt kívánja cselekedni, akkor megkérdeztem több politikust arról - és pénzügyi szakembert -, hogy elképzelhetõnek tartják-e, hogy egy ilyen típusú politikai nyilatkozatot egy Nemzeti Bank elnöke aláírjon. Nem is akarták megérteni a kérdést, majd azt mondták, ez képtelenség. (Zaj.) Természetesen az a kérdés, hogy a törvény szellemével mennyiben ellenkezik. A törvény azt mondja ki, hogy a Nemzeti Bank elnöke nem folytathat pártpolitikát, nem folytathat semmiféle politikai tevékenységet, nyilvánvalóan nem lehet képviselõ. (Zaj, mozgás.) Nem szeretném azonban azt, hogy olyan beállítása legyen a jövõben Magyarországon a dolgoknak, hogyha valaki egy jelenlegi parlamenti párthoz tartozik, az hátránnyá váljék, és csak az legyen elõny, hogyha akár egy másik párthoz tartozik, és ez kizáró ok legyen, hogyha valaki például egy mai kormánypárthoz tartozik egy tisztség betöltésénél. (Zaj, mozgás. - Az elnök csenget.) A másik, hogy pártok felett kell állni. Igen, a Nemzeti Bank elnökének mûködése során a pártok felett kell állnia, de ez nem azt zárja ki, hogy nem lehetett elõtte kormánytag, nem lehetett elõtte egy pártnak vezetõ tisztségviselõje akár, és ugyanúgy, ahogy a köztársasági elnök is egy pártnak lehet a tagja, és utána az Alkotmány szerint pártok feletti, amikor a köztársasági elnöki tisztségben ül. Ugyanez vonatkozik a Nemzeti Bank elnökére. Ugyanúgy lehet egy pártnak a tagja, és ugyanúgy lehetett képviselõ és lemond, és onnantól kezdve valóban nem fejthet ki párttevékenységet, és nem fejthet ki ilyen értelmû mûködést. A mindenkori Kormánynak a pénzügyi politikáját köteles támogatni a teljes felelõssége mellett. Ami pedig Tamás Gáspár Miklós képviselõ úr példáját illeti, valóban Helmut Schmidt kancellársága idején nevezték ki Poehlt bankelnöknek. A szociáldemokrata Helmut Schmidt a szociáldemokrata Poehlt, (Élénkség.) és a szociáldemokrata Poehl is politikai pályafutással egybekötött életút után került e tisztségbe, és Kohl kancellár alatt is folytatta tevékenységét, míg most nem került sor a lemondására. Ez rossz példa volt. Úgy gondolom, hogy a mai törvények alapján kormányzati, kormányfõi felelõsségem körébe tartozik, hogy az új törvény alapján kit terjesztek elõ, ki kerül parlamenti meghallgatásra, és ez nem leváltást jelent, hanem egy új kinevezésre való elõterjesztést. Miután felmentésre kerültek mind az öten, ebbõl új kinevezésre kerül sor, és ezt az elkövetkezõ idõszakra így kérem figyelembe venni. Ugyanígy, ha személyi csere történik a Külügyminisztériumban, ha kérem, nagyköveti rangban lévõ akár fõosztályvezetõket, akár helyettes államtitkárokat vagy mást fel kívánnak menteni, az még nem tartozik se a boszorkányüldözések sorába, ha valakiknek akár nagyköveti rangot ajánlanak föl, aligha hiszem, hogy egy nagykövetség felajánlása vagy egy nagyköveti kinevezés az az üldöztetésnek, a boszorkányüldöztetésnek egy jellegzetes példája lenne. Márpedig errõl van szó, és ezt a továbbiakban is végre kell hajtani. Magyarországon jó lesz, hogy ha nem olyan politikát kíván bárki itt beállítani a Parlamenten belül vagy a Parlamenten kívül, ami szerint egy normális állami mûködés keretében normális személycserékbõl ilyen hisztériás folyamatokat, ilyen hisztériás reagálásokat, mindjárt nemzetközi botrányt kívánnak imitálni. Szó sincs róla. A sajtóban természetesen meg lehet tenni, és azt hiszem, hogy amit itt bárki elõterjesztést tett, akár törvényjavaslat vagy egyéb formában, az igenis a jogállamiság keretében történik, és a politikai felelõsség sokkal inkább az, hogy semmiféle szociális demagógiával ne éljen senki, ez mindenkire vonatkozik, amikor az ország nehéz helyzetében azért kell mindent elkövetni, hogy mûködõképes államot tartsunk fenn, és hogy az országot a súlyos helyzetébõl, az instabilizálódott nemzetközi környezetünkben és szomszédságunkban, ki tudjuk vezetni, és jobb útra tudjuk vezetni. Ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm. (Taps jobbról.)
(Forrás: www.mkogy.hu)
